Manga a héten 2X is kicsalta az örömkönnyeimet. Először mikor elmentünk fodrászhoz. Igen-igen, a kis hölgy beadta a derekát és eljött velem a fodrászhoz, és hagyta, hogy levágják a haját. Mi több, beült a székbe én szorosan mellé egy másikra, és 20 mp után azt mondta: Anyaaa, menj el:-) Hát én hátraültem és onnan sasoltam ahogy készül a frizura. Néha ki-ki tekintett rám, mosolyogva. Én meg közben arra gondoltam, hogy annyira de annyira szeretném, ha az egész életében csak jó dolgok érnék, hogy ne találkozzon rossz emberrel, rossz szándékkal, hogy ne legyenek kudarcai, mert olyan esendőnek láttam abban a székben, miközben ő jól elvolt és bátran megugrotta a saját félelmeit.
De akkor is...
A másik eset, mikor átmentünk Botosékhoz és a sok játék szétpakolása közben, talált egy traktort. Majd odavitte a Budához, mondván, hogy ez a Buda kedvence és odaadta neki! Ez volt az első olyan eset, hogy a kistesójára így gondolt. Hüpp-hüpp:-)
Buda még mindig állja a sarat az általános Manga "terrorral" szemben, jön mutatja nekem, ha M bántotta, és azt mondja, hogy Manyaaa.
Szépen tanulja a szavakat, néha meglepődök, hogy miket utánunk mond. Múltkor például a Pál-Kata-Péter dalból kimondta (dalolva), hogy Pál-Kata...
A lepke töretlenül pleple, a citrom citroo, a körte is alma, és újabban a busz az busza, szerintem a többes számból buszok-ból vezethetjük vissza.
Hétfőn Manga elkezdi az ovit:-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése