Nyaralás vol. 2., 3.

Úgy tűnik, egyre kevésbé tudom rávenni magam az írásra, lehet, hogy mostantól már csak havi összefoglalókra futja? Kár, többet szeretnék, de reálisan nézve nem fog menni...Például, szerdán már indulunk a szokásos éves balatoni nyaralásra, 3,5 hét, yuppiiiééé :-)

Ott tartottam, hogy Buda nyavalyás volt, de helyrejött, így be mertük vállalni az előre eltervezett Pilisszántói második nyaralós hetet. Jól is indult, amíg Buda ismét lázas nem lett. Körzeti dokihoz is elvittük, aki  kakimintát postáztatott velünk, meg lázcsillapítót javasolt. DE MEGJEGYZEM, most vezettem először Zs nélkül:-) Persze anyu navigált, gyerekek hátul, így is leizzadtam:-)
Buda ismét jobban lett két nap alatt, a baj csak az volt, hogy kivételesen Manga is lerobbant. Olyan durván, hogy ilyet még nem pipáltam. 40 fok fölé ment a láza, verte a hideg, nagyon kész volt. Hétvégén jött neki elő, irány az ügyelet. A lázcsillapítóval lement 38 fokra, de 4 óra elteltével újra 40...Az ügyeletesre várni kellett, aki közölte, hogy egyfajta lázcsillapító nem elég, legyen még egy és 4 óránként felváltva toljam bele a gyerekbe. Persze este volt és szombat, így be kellett vonuljunk Pöstre a szirupért. 5 nap után lett jobban, de akkor már penicilint is adtunk neki, mert tüszős mandulagyulladás lett a vége a folytonos láznak.
Amúgy a Buda kakijában campylobactert találtak, lehet, hogy Mangát is ez terítette le, hiszen ő sem akart enni napokig, és panaszkodott a pocakfájásra...már amikor éppen nem a láztól vergődött. Én kikészültem ettől a pár héttől, kábé zombiként mozogtam, hiába volt segítségem, a két gyerek szívta csak szívta elfele az energiámat.
Jelentem túl vagyunk rajta és már a héten ismét mamóékat boldogítottuk (nyaralás vol.3.). Fura egy nyár van most, sokat esik, de azért meleg is van-így azért ki tudjuk használni a medencét, és pacsáltunk amikor csak tehettük. Szeretnek ott lenni a gyerekek, szó ami szó én is; olyan fura most itthon a nagy zajban (értsd utcai forgalom, parkban óbégató kamaszok, szirénázó autók). Manga ma arról beszélt, hogy vissza akar menni Pilisszántóra, mert ott olyan jó.

Mangában elő-elő bukkan a csibészség, ma például a konyhaasztalon hagyott kifőtt cérnametéltet szerezte meg és vitte be a szobákba, ahol is bőszen kínálgatta a Budának, meg magának, és persze a szőnyegek, ágytakaró és a padló is kapott jócskán. Mindeközben én nyugodtan telefonáltam mamóval. Igaz csak kb 5 percet, de nyilván ennyi is elég volt aprólékosan szétszórni a metéltet...Bünti: ma és a holnap no tévé...nem hatotta meg, valami durvibb kéne, de mi?

A másik csínytevése mamóéknál volt. Ennek csak az eredményével találkoztam, mert kint gyomláltam a kertet, szóval mamó elmeséléséből idézek: Manga felment az emeltre, és lehozta  kék nagy dobozos níveát, azt a jó zsíros félét. Mamó észrevette és kérte, hogy adja oda, de nem adta. Buda közben elterelte valami kívánsággal a figyelmét, így Manga csendben elbújt a lépcső alatti "gyerekkuckóba". Mivel túl nagy volt a csend, mamó gyanút fogott és megnézte mi történik. Akkor megtörtént az az emberi életben oly ritka pillanat, hogy meghasadt a tudata és az egyik szeme sírni másik nevetni kezdett. Manga szétkente a teljes doboz tartalmát a falon, majd ránézett mamóra, érezve, hogy gáz van, és azt mondta: "Nagyon sokat dolgoztam vele, ugye milyen szép? :-)"
Na így állunk...

Buda ragyogóan mozog, stabilan fut, mászik fel mindenre, és szuperül kommunikál. Mindent értek. Igaz nem javarészt nem szavakkal, hanem dallamokkal beszél :-)
A megettem, megjöttem, elfogyott az eöemm dallam. Az igen az az aham és bólogat ezerrel. A nem a ne és fejrázás. Nagyon megy még a traktor valahogy úgy, traaatooo és jól bekeményítoi a hangját. Kiválóan értető a busz, mert az busz, cica (és a cicus csalogatása is megy, hogy cicc-cicc), mama, papa, Dodo, apa, hinta, én a szotyit is ki szoktam hallani, hangya, az handa, lepke az is valami hasonló. A repülő a zzzzz és billeg, a vonat a shhhh. Ja és alegfontosabb, amiért üvölteni képes, ha nem kapja meg a mobiltelefon, ami nála nemes egyszerűsággel, tete. Mindent megért, simán kivisz a kukába a szemetet és múltkor a piszkos talpamra hurrogott, hogy pfú:-) a kéz és pofimosás sima ügy, viszongt imádja ha nincs rajta pelus, így mostanában a pelusozás kész tortúra. Erről jut eszembe, hogy belekakilt a bilibe!!! Előkerült a mamóéknál a bili és Manga úgy döntött, talán nosztalgiából, hogy abba fektet kábelt. Az eredményt megmutattuk Budának. Majd ráültettük őt is és lám nem sokra rá ő is bizonyított:-)
Na most akkor szokjon vissza Manga is bilire, hogy a Budát inspirálja??? Mindegy, egyenlőre levisszük a tanyára, aztán meglátjuk mi sül ki, ott tök mindegy hova megy a kaki-pisi:-)

Buda maci csoportos lesz a bölcsiben, és egy kedves fiatal leányzó lesz a gondozója. Úgy tűnt, neki is szimpi. Januárban kezd.

Fogak tekintetében már majdnem kész, a negyedik szemfog jön, és akkor már csak a négy leghátsó rágófogat kell kiereszteni.

Buda kis akarnok amúgy, mégis lágy és kedves, tök sokszor megölel/megpuszil, és más gyerekekkel is ilyen. Imád locsipocsizni, de óvatos duhaj, csak addig megy a vízbe, amíg stabilnak érzi a helyzetet. Hajmeresztő dolgokat nem művel, bár nem mindig fogad szót, sőt, pajkosan hátrapillant és csinálja tovább a "nem szabad" dolgot.