Megint frissből megyek vissza, mert nem találok időt nap, mint nap, hogy vezessem a naplót, Manga baba az irányító, én a behódolt :-) na jó még nem annyira tört be, vannak még nekem is igényeim - Zs-nek is, de az nem kérdés, neki jár ugyebár :-)
Tegnap Évi volt vendégünk, aki életében előszőr fogott 2 hónapos kisbabát, váltig állította, hogy nála sírni fog Manga, de aztán nem így lett - egy kis szusszanásnyi nyaff volt csak. Lementünk a ligetbe sétálni, fagyizni, dumcsizni a szerelemről, életről, Líbiáról...Az tök jó volt, hogy Zs ahogy ment fogdokihoz, pont keresztezte az utunkat, így egy csók erejéig bevillant a délutánba:-)
-o-o-o-
Tegnap előtt csajtalálka volt, hárman is kényeztették Manga babát, ölelték, puszilták, Áginál be is szunnyadt a ringatások közepette - Ági karja bánta egy kicsit, de Ági nem:-)
Csodaszép nyári rucit kapott Manga, virítani fog benne nyáron:-) és ami tök jó, hogy olyan bodyt is kapott, amin 2 soros a pattent, tehát élől 2 szám erejéig jó lesz rá :-))
Remélem hamarosan a csajoknál is jönnek a babák, hogy aztán megoszthassuk élményeinket.
Szintén tegnap előtt történt, hogy pávát láttam egy karnyújtsányira - ennek Annamari és a kis Dénes is tanuja volt - Manga baba a babkocsiban békésen szundikált:-)
-o-o-o-
Nagyon jó volt látni a kis Mátét, Ritussal, Szabival, az Ő gyermekük maga a mosoly! Persze nem bírtam ki, hogy ne puszilgassam meg, Ő pont az a gyerek, akire csak mosolyogni lehet:-)
Mosolyra mosoly, így hatványozódik - Mangára is szálljon jó sok élete során:-)
Kenóék is felugrottak, Zalánostúl, aki már felkapta szinte az iskolásformát, olyan nagyfiú. éééésssss kiderült, hogy jön náluk a 2. baba, úgy örültem neki:-)
-o-o-o-
Előtte 7végén keresztanyuék babusgatták Mangát, keresztapámék szintén:-) annyi pelust kaptunk, hogy a következő hónap le is van fedve - "hogy a gyerek nyugodtan sza*hasson" :-))))
Keresztanyu nagyon kitett magáért, hogy Manga finomat ehessen, olyan marhahúslevessel jöttek, hogy csak na!!! Manga pedig nagyot horpasztott rajta hálából:-)
-o-o-o-
Ébredezik a szépség, majd folytatom a sort ígérem, saját érzéseimet is megjelenítem hamarosan:-)
Manga Nap-ló vagy Diary (Diaír:) - élmények az új élet kapcsán
2011. április 29., péntek
2011. április 13., szerda
Történésnapló a várandóság időszakából – visszaemlékezés dátum jegyzet alapján III.
- Harmadik trimeszter-
December 11 – Boglárék lakásavatóján buliztunk:-)
December 12-én csak csajok party volt, édes sütik sütése, majd azok felfalása volt a menet – persze a fiúknak is jutott, akik addig likvidálva voltak – nem nagy bánatukra:-)
December 13-án KV belső ünneplés volt, kézműveskedéssel, falatozgatásokkal, továbbá a kollégáim megleptek és csomó gyerekcuccot kaptunk:-)
December 14-én képletesen, de letettem egy időre a Nagyítót – megismerkedtem az „újakkal”, akiknek azóta is drukkolok, hogy jól menjen a szekér. Arra is emlékszem, hogy ez volt az első olyan N.találkozó, ahol nem mentem a többiekkel kötetlenül beszélgetni tovább. No drink, no smoke…hiányzott
December 17-én KV kari volt, sok kiemelten jó ember kívánt nekünk boldogságot – még itt is kapott Manga baba ajeszt (Katitól) kis cukker zokkent meg sapót. Nagyon örültem neki:-)
2010. december 23-án dolgoztam utoljára a szülés előtt. Ami nagyon érdekes volt,hogy tök egyedül voltam az irodában (kivéve persze a telós segítők). Így búcsúztam magamban egy időre.
December 24-e az első Szentestéje Mangának-igaz csak a bensőséget tapasztalhatta meg:-)
December 30-án látszódott Manga mozgása első ízben:-)
Az újévbe játékkal mentünk át jó baráti társaságban.
2011.
Január 3-án Zs szülinapján sokat bújtunk, babusgattuk Manga babát:-)
Január 15-én összeházasodtunk Zs-vel, és innentől a blog többi részén fejtem ki magvas dolgainkat.
Ugorj a legelső mezőre:-)
December 11 – Boglárék lakásavatóján buliztunk:-)
December 12-én csak csajok party volt, édes sütik sütése, majd azok felfalása volt a menet – persze a fiúknak is jutott, akik addig likvidálva voltak – nem nagy bánatukra:-)
December 13-án KV belső ünneplés volt, kézműveskedéssel, falatozgatásokkal, továbbá a kollégáim megleptek és csomó gyerekcuccot kaptunk:-)
December 14-én képletesen, de letettem egy időre a Nagyítót – megismerkedtem az „újakkal”, akiknek azóta is drukkolok, hogy jól menjen a szekér. Arra is emlékszem, hogy ez volt az első olyan N.találkozó, ahol nem mentem a többiekkel kötetlenül beszélgetni tovább. No drink, no smoke…hiányzott
December 17-én KV kari volt, sok kiemelten jó ember kívánt nekünk boldogságot – még itt is kapott Manga baba ajeszt (Katitól) kis cukker zokkent meg sapót. Nagyon örültem neki:-)
2010. december 23-án dolgoztam utoljára a szülés előtt. Ami nagyon érdekes volt,hogy tök egyedül voltam az irodában (kivéve persze a telós segítők). Így búcsúztam magamban egy időre.
December 24-e az első Szentestéje Mangának-igaz csak a bensőséget tapasztalhatta meg:-)
December 30-án látszódott Manga mozgása első ízben:-)
Az újévbe játékkal mentünk át jó baráti társaságban.
2011.
Január 3-án Zs szülinapján sokat bújtunk, babusgattuk Manga babát:-)
Január 15-én összeházasodtunk Zs-vel, és innentől a blog többi részén fejtem ki magvas dolgainkat.
Ugorj a legelső mezőre:-)
2011. április 12., kedd
Történésnapló a várandóság időszakából – visszaemlékezés dátum jegyzet alapján
- második trimeszter -
Szeptember 3-án elmentem tesómhoz a lovardába anyuval sétálni, és ahogy mondom, a kancák megérezték, hogy kismama vagyok, odabújtak finoman! Hihetetlen, de igaz, vagy lóvá tettek :-)))))
Szeptember 6-i héten nem mentem dolgozni, pihenésre volt szükségem.
Szeptember 17-én este 9 órakor szerintem Manga nekem felelve mozog – beszélgettünk:-)
Szeptember 24-én megerősített Manga baba abban, hogy beszélgetünk.
Szeptember 25-26 – WÉK (stressz kezelési módszer ) tréningen vettem részt, just in case..
Szeptember 29 – 59 kg vagyok már… 54-ről indultam és aztán 72-el végeztem (+18 kilóval-de már le is ment 12 kg kábé, szóval no para :)
Októberben 3x is voltunk a MÜPA-ban jóféle koncerteken, az utolsó Palya Bea volt, nagyon élvezte a baba.
Október 11-én majd 17-én, Zs is megérezte Manga mozgását, óriási élmény!Novembertől elkezdtem kismama tornára járni a sóbarlangba.
November 3-án Hajnitól egy csudaszép lila ruhácskát kapott Manga baba:-) November 4-én Anikó meglepi bulijában partiztunk ájulásig (kb. éjfélig) – salsa-ztunk, kajáltunk nagyokat.
Novemberben még 2X voltunk MÜPA-ban, Söndörgővel zártunk- élménydús volt, hatalmas hangulattal.
November 28-30 között Manga baba nagyon sokat mozog a pocakomban.
Szeptember 3-án elmentem tesómhoz a lovardába anyuval sétálni, és ahogy mondom, a kancák megérezték, hogy kismama vagyok, odabújtak finoman! Hihetetlen, de igaz, vagy lóvá tettek :-)))))
Szeptember 6-i héten nem mentem dolgozni, pihenésre volt szükségem.
Szeptember 17-én este 9 órakor szerintem Manga nekem felelve mozog – beszélgettünk:-)
Szeptember 24-én megerősített Manga baba abban, hogy beszélgetünk.
Szeptember 25-26 – WÉK (stressz kezelési módszer ) tréningen vettem részt, just in case..
Szeptember 29 – 59 kg vagyok már… 54-ről indultam és aztán 72-el végeztem (+18 kilóval-de már le is ment 12 kg kábé, szóval no para :)
Októberben 3x is voltunk a MÜPA-ban jóféle koncerteken, az utolsó Palya Bea volt, nagyon élvezte a baba.
Október 11-én majd 17-én, Zs is megérezte Manga mozgását, óriási élmény!Novembertől elkezdtem kismama tornára járni a sóbarlangba.
November 3-án Hajnitól egy csudaszép lila ruhácskát kapott Manga baba:-) November 4-én Anikó meglepi bulijában partiztunk ájulásig (kb. éjfélig) – salsa-ztunk, kajáltunk nagyokat.
Novemberben még 2X voltunk MÜPA-ban, Söndörgővel zártunk- élménydús volt, hatalmas hangulattal.
November 28-30 között Manga baba nagyon sokat mozog a pocakomban.
2011. április 2., szombat
Történésnapló a várandóság időszakából – visszaemlékezés dátum jegyzet alapján
-első trimeszter -
Május 17-e (uccsó menzesz fogantatás előtt) a bűvös dátum, ezt 1000X megkérdezték, talán a következő életemben is jelentőséget kap, hm, ki tudja ugyebár…?!
Június 10. – szerintem ekkor indult útnak – de nyilván ez nem bizonyított, csak érzés, mert előző este azt álmodtam hiper szilárdan, hogy terhes vagyok.
Június 26-án Juniális volt, ahol Zs kollégájának feleségével beszélgettünk (miközben ezerrel cigizgettem és ittam a jóféle vörösbort), hogy ugyan nem veszek-e tesztet, ő már egy hete vett volna a helyemben. Aztán…
Június 28-án 7főn vettem terhes tesztet, alig vártam, hogy hazaérjek a munkából, meg Zs is, és megcsináljuk. Ciki vagy sem én még sosem vettem tesztet, önmagában ez is izgi volt, de az, hogy mit mutat, na azt aztán…
Sose felejtem el, hogy egyből két csík lett, összeszorult a gyomrom és örültem:-))) Zs zseni volt, jelezte, hogy 15 percet kell várni, az lesz a helyes eredmény :-)
(nyilván két csíkból 15 perc után sem lesz 1, de azért bevonultunk a nappaliba tévézni, ami inkább a belső gondolatok rendezéséről a teszten látottak emésztésről szólt:-)
Arra is emlékszem, hogy 15 perc után, csodák csodájára, 2 csík maradt, és megöleltük egymást, Zs arcán az öröm a zavarral keveredett, verbális vetületet húzott és kibuggyant, hogy most akkor mi lesz? Zs válasza: „El kell menni nődokihoz, nincs mese”- ha ő megerősíti a tesztet, na akkor hihetjük el, hogy gyerekünk lesz, addig ő nem áltatja magát, és jobban teszem ha én sem…:-) De én már hívtam mobilon anyuékat a Nagy hírrel!
Ettől a naptól kezdve figyeltem minden belő megélésem, rezdülést, hullámot, így érezhettem meg azt, hogy
Július 5-én beindult a Manga szívverése. Erre sincs bizonyíték. Az volt az érzésem, hogy energia kisülés történt, olyan áramütés-szerű volt (bár még az áram egyszer csak csapott meg, de ilyesminek képzelem csak 100X erősebbnek). Nagyon furcsállottam, mert jól voltam, nem volt közelemben sem áramforrás. Ilyet soha nem éreztem előtte (menstruációk alatt sem) és azóta sem.
Július 8-án kerek perec megmondta a nődoki, hogy várandós vagyok, és menjek el ultrahangra. Zs jelezte, hogy majd az ultrahang kimutatja, hogy van baba, akkor lesz tuti. :-)
Július 21-én 15 órakor az 1. ultrahang bebizonyította, hogy helyes volt a két csík a teszten, jól mondta a 30 éve praktizáló orvos, hogy kismama vagyok, így Zs-ben tudatosulhatott a tény, ő innentől apuka :-))
Sajna Zs nem jöhetett be erre az UH-ra. Egy rövid kitérő: Én azt hittem naivan, hogy az UH olyan, hogy a hason húzkodják a valamit és a kivetített képet nézhetik a megilletődött szülők. Akkor vált gyanússá a dolog, hogy nem ebben lesz részem, amikor egy műfütyi alakú kábeles cuccra nyomott zselét a doktornő és mondta, hogy lazítsam el magam és terpesszek. Betolta és jött a kép a tévén – nagyon meghatódtam, amikor a Babszem megjelent, és nagy virgoncan (máig nem tudom hogyan tette kéz és láb nélkül) bukfencezett a vízben. Még a doktornő is nevetett, hogy milyen cuki, hogy mozog. És mindezek után jött a csúcspont, bekapcsolta a hangot és meghallhattam, hogy él Ő lényem szíve már ezerrel dobog – szó szerint szinte, nagyon gyorsan ver a kis szívük ilyenkor, és ez lassul szépen ahogy nőnek. Azért tényleg döbbenetes, hogy egy babszem méretű kis babának nem nevezhető magnak, már dobog az élet a szívében:-)
Augusztus 23-án a második UH-n már Zs is benn volt szerencsére, mint nő, mint leendő anyuka életbevágónak gondolom, hogy az apuka a kezdetektől ott legyen, és annyit részesüljön a terhességéből amennyit csak lehet!
Kb. augusztus 27-től érzem (3. hónap vége), ahogy Manga baba mocorog. Ekkor még kis csikizést, motoszkálást lehet érzékelni belül, semmi komoly mozgást, de ez nagyon cuki dolog:-) Sajna bajna apuka ebből még mit sem tapasztalhat, max. az anyuka fején láthatja, hogy örül és ez őt is örömmel tölti el:-)
Folyt.köv. a második trimeszterrel...
Május 17-e (uccsó menzesz fogantatás előtt) a bűvös dátum, ezt 1000X megkérdezték, talán a következő életemben is jelentőséget kap, hm, ki tudja ugyebár…?!
Június 10. – szerintem ekkor indult útnak – de nyilván ez nem bizonyított, csak érzés, mert előző este azt álmodtam hiper szilárdan, hogy terhes vagyok.
Június 26-án Juniális volt, ahol Zs kollégájának feleségével beszélgettünk (miközben ezerrel cigizgettem és ittam a jóféle vörösbort), hogy ugyan nem veszek-e tesztet, ő már egy hete vett volna a helyemben. Aztán…
Június 28-án 7főn vettem terhes tesztet, alig vártam, hogy hazaérjek a munkából, meg Zs is, és megcsináljuk. Ciki vagy sem én még sosem vettem tesztet, önmagában ez is izgi volt, de az, hogy mit mutat, na azt aztán…
Sose felejtem el, hogy egyből két csík lett, összeszorult a gyomrom és örültem:-))) Zs zseni volt, jelezte, hogy 15 percet kell várni, az lesz a helyes eredmény :-)
(nyilván két csíkból 15 perc után sem lesz 1, de azért bevonultunk a nappaliba tévézni, ami inkább a belső gondolatok rendezéséről a teszten látottak emésztésről szólt:-)
Arra is emlékszem, hogy 15 perc után, csodák csodájára, 2 csík maradt, és megöleltük egymást, Zs arcán az öröm a zavarral keveredett, verbális vetületet húzott és kibuggyant, hogy most akkor mi lesz? Zs válasza: „El kell menni nődokihoz, nincs mese”- ha ő megerősíti a tesztet, na akkor hihetjük el, hogy gyerekünk lesz, addig ő nem áltatja magát, és jobban teszem ha én sem…:-) De én már hívtam mobilon anyuékat a Nagy hírrel!
Ettől a naptól kezdve figyeltem minden belő megélésem, rezdülést, hullámot, így érezhettem meg azt, hogy
Július 5-én beindult a Manga szívverése. Erre sincs bizonyíték. Az volt az érzésem, hogy energia kisülés történt, olyan áramütés-szerű volt (bár még az áram egyszer csak csapott meg, de ilyesminek képzelem csak 100X erősebbnek). Nagyon furcsállottam, mert jól voltam, nem volt közelemben sem áramforrás. Ilyet soha nem éreztem előtte (menstruációk alatt sem) és azóta sem.
Július 8-án kerek perec megmondta a nődoki, hogy várandós vagyok, és menjek el ultrahangra. Zs jelezte, hogy majd az ultrahang kimutatja, hogy van baba, akkor lesz tuti. :-)
Július 21-én 15 órakor az 1. ultrahang bebizonyította, hogy helyes volt a két csík a teszten, jól mondta a 30 éve praktizáló orvos, hogy kismama vagyok, így Zs-ben tudatosulhatott a tény, ő innentől apuka :-))
Sajna Zs nem jöhetett be erre az UH-ra. Egy rövid kitérő: Én azt hittem naivan, hogy az UH olyan, hogy a hason húzkodják a valamit és a kivetített képet nézhetik a megilletődött szülők. Akkor vált gyanússá a dolog, hogy nem ebben lesz részem, amikor egy műfütyi alakú kábeles cuccra nyomott zselét a doktornő és mondta, hogy lazítsam el magam és terpesszek. Betolta és jött a kép a tévén – nagyon meghatódtam, amikor a Babszem megjelent, és nagy virgoncan (máig nem tudom hogyan tette kéz és láb nélkül) bukfencezett a vízben. Még a doktornő is nevetett, hogy milyen cuki, hogy mozog. És mindezek után jött a csúcspont, bekapcsolta a hangot és meghallhattam, hogy él Ő lényem szíve már ezerrel dobog – szó szerint szinte, nagyon gyorsan ver a kis szívük ilyenkor, és ez lassul szépen ahogy nőnek. Azért tényleg döbbenetes, hogy egy babszem méretű kis babának nem nevezhető magnak, már dobog az élet a szívében:-)
Augusztus 23-án a második UH-n már Zs is benn volt szerencsére, mint nő, mint leendő anyuka életbevágónak gondolom, hogy az apuka a kezdetektől ott legyen, és annyit részesüljön a terhességéből amennyit csak lehet!
Kb. augusztus 27-től érzem (3. hónap vége), ahogy Manga baba mocorog. Ekkor még kis csikizést, motoszkálást lehet érzékelni belül, semmi komoly mozgást, de ez nagyon cuki dolog:-) Sajna bajna apuka ebből még mit sem tapasztalhat, max. az anyuka fején láthatja, hogy örül és ez őt is örömmel tölti el:-)
Folyt.köv. a második trimeszterrel...
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)