Vége a Nagy nyaralásnak:-(
Első hetünk megrövidült, szerdán indult csak, Mika papa és Zs is velünk volt. A szokásos éves szülinapi családi parti megint jól sikerült, Zs főzött egy isteni (és tényleg isteni!) palóc levest, Gyusziék pedig hoztak almás pitét, Zotyáék (igen megismertük új barátnőjét Dórit) mákos kockákat, szóval senki sem maradt éhes. Durrant a pezsi ahogy szokott, és az "öregek" meg is itták jól:-)
Jó volt, Mika papa reggelente megpróbálta Budát megsétáltatni (:-), párszor ment is, kavicsdobálás a patakban, vagy kacsanézés az ébredező kempingben programmal.
Ekkor még nagyban tudtunk lubickolni a Balcsiban, a mindennapos eső ellenére is, mert valahogy kisütött a na és jó meleg lett. Buda úgy csimpaszkodik ilyenkor, hogy csuda, Manga már picit szabadabb a Roary-s versenyautós szógumijával:-) Vizitündér táncot is lejt, azaz becsukja a szemét és élvezi, hogy körbe-körbe forog a saját tengelye körül:-) Annak ellenére, hogy Manga nehezen viseli, ha a szemébe-szájába víz loccsan, imádott benn lenni. Buda pedig igen jól viseli a víznyelést és szembespriccelés, de azért ölel szorosan, bár jó párszor sikerült hasra fektetni a vízen és biztatni, hogy ússzon, és olyankor rendesen darált a kis lábaival:-)
A vicces az volt, amikor Manga Dórit Mariannának nevezte:-) Igaz szerencsére, csak Zotya hallotta, mert Dóri épp a víz alá bukott:-)
Topcsi hozta a formáját, egy szuszra 1 liter sör vagy bor, aztán egy kis bicajozás - hozzáteszem begipszelt lábbal- Füredig vagy Tihanyig, sőt egyszer elment "ottalvós" buliba Csajágra is, ami barátok között is oda-vissza 50 km.
Vele a legjobb sztori az volt, hogy Manga egyik este nehezen aludt el, és kiment hozzá a teraszra csicsikálni, bevackolta magát a matracra Topcsi mellé, és elaludt:-)
Topcsi még lógott velünk pár napot, bár sokat nem láttunk belőle, mert tekert ide-oda állandóan, ha meg nem, cigizett és piált. Na jó meg játszott Mangával, aki teljesen odavan érte. Percenként megkérdezte tőle, hogy fáj-e a lába és, hogy mikor gyógyul meg.
Aztán jött egy darab délután, amikor négyesben voltunk, nyugisan. Vasárnap délután pedig átjöttek Almádiból Barnusék és strandoltunk együtt egy jót. Barnus Manga bölcsis csoporttársa, egy oviba fognak járni, oda ahova tesóm is járt anno, illetve ahová Barnus tesója Marci is jár.
Majd meghívtuk Emesééket, Botos jó barátja Mangának, s 8-asban mulattunk hétfőtől-szerdáig. Strand, kürtőskalács, szaladgálás, esti főzés. Megjegyzem Á-nak és Zs-nek olyan jól sikerült a kedd éjjel, hogy másnap, azaz szerda délután 4-ig Zs-t alig láttuk, csak mikor kijött Wc-re. Az vicces volt, hogy Buda nonstop Dodozta Emesét:-) Csengét néha megszorongatta, de azért csípte is:-)
Csütörtökön aztán megjöttek Micuék, majd pénteken Fecóék. Dorkáék is befutottak este 10 körül, e addigra már bőven itt voltak Krisztiánék. Szóval ment a gyerek és felnőtt buli, ricsaj, égetéshegyek, kaja, pia. Édes Mangám volt a legkisebb a fennmaradhatók között, néha megcsókolgattam, és biztattam, hogy ő a legtündéribb gyerek! Ezt azért éreztem fontosnak, mert a nagyokkal "szemben" nem sok szava volt, márpedig ő is azt szereti, ha az van, amit ő kitalál:-) Bölcsibe ő volt az egyik legnagyobb, szóval ott "rend" volt, oviban már lesz dolga, bár homogén csopiba kerül.
Vasárnap délre mindenki elment, Zs is, aztán estére befutottak mamóék Szotyival. 5 nap velük, nekem nagyon jó volt, a tempo visszalassult, nyugi volt, mégis hancúrozással teli. Strandoltunk és bevittünk egy hónapnyi cukormennyiséget ez idő alatt. Mert a reggeli friss kifli mellé kellett a meglepi, ami vagy kinder csoki volt, vagy nyalóka...Voltunk Füreden, Almádiban, és sokat pacsáltunk a Balcsiban. Jó volt, mindenki jól kijön mindenkivel, Manga papóért rajoong, Buda mamóért, így mindenki sztár:-)
Buda volt a nyűgös esténként, először a telihold tett keresztbe, éjjel felébredt és vagy 2,5 órán át nem art visszaaludni, élt viribült, mintha reggel kilenc lenne...én meg kókadoztam és próbáltam kitartani, de aztán szerencsére anyu átvette tőlem (kb. 1 óra után) és mehettem tovább aludni Mangával, aki persze ugyanúgy megébredt. De tulajdonképpen minden éjjel megébredt és át kellett menni visszacsitítani. Tegnap meg ma este például benn kellett maradnom és addig beszéltem neki, szóval handabandáztam, amíg el nem aludt. Ez mondjuk megtörtént negyed óra alatt, de lehet, hogy ez lesz majd az esti mese időszaka.
Aztán újra négyesben voltunk, ez volt az igazi családi kikapcsolódás. Habár egyszer elmentünk egy egész napra kirándulni a Bakonyba, Cuha völgybe Krisztiánékkal, ez viszonylag spontán jött, de nagyon nagyon jó volt. Kb. 9X kellett átgázolni a hömpölygő patakon, a gyerekek imádták. Sőt vonatoztunk is Bakonyszentlászlóról két megállót. Kb. 5km-et gyalogoltunk, este 6-ig Buda egy percet sem aludt, és megdicsérem, jól bírta. Néha volt egy kis nyüssz, de ennyi. Manga pedig ki volt virulva, Pirosékkal minden útba jövő sziklát-lépcsőt-emelkedést megmászott, és sok-sok botot hurcibált, kavicsot, gombát vizsgált és virágot szaglászott. A kirándulás végét megfejeltük egy pompás szarvassülttel áfonyás-epres szósszal és galuskával.
Tegnap pedig elmentünk a Csopaki élményparkba, ahol a gyerekek kiugrálták magukat, mi pedigZs-vel quadoztunk:-) Nagy élmény volt, alig bírtam kormányozni, olyan szélesen kell fogni a kormányt, plusz combból kellett tartanom magam, mert egy-egy bukkanónál úgy éreztem leszállok. De azért egész jól belejöttem, mondjuk az egyenes szakaszt szerettem a legjobban, ott mertem nagyobb gázt is adni:-)
Buda nagyon szépen tanul beszélni, sok mindent tisztán kimond, van amiket nem, de meg lehet érteni a dallamából és a stimmelő magánhangozókból:-)
Nagy kópé, ha mondod nem szabad, elmosolyodik, rádnéz és gyorsabban elkezdi csinálni...mi lesz itt gyerekek...Most éppen megtanulta Mangától a magas C-s hangot és előszeretettel alkalmazza, és vonyít ha valamit nem kap meg, amit akar. Sokszor csak rángatja a kezem és kitartóan anyázik(:-), amíg ki nem szolgálom. A színekből szerintem a pirosat megérti, mert az utóbbi időben a Gyuszi által ültetett kiváló ízű mini paradicsomokból már csak a pirosakat szedte le, bár nem ette meg. Ráharap-kiköp volt a jellemző. Manga viszont tömte, hoztam is haza három doboznyit. Ja és az anyuéknál vetett uborkák, cukkini nagyságúra nőttek, és csak esszük-esszük, meg finomak és lédúsak.
Manga többé-kevésbé szófogadó, a Balcsin alig csinált gyerekcsínyt. Szinte minden nap megnézte a Wall-e-t, és meghallgattatta velünk a "rendőrös" számot (Amadou és Mariam: La realité).
Számomra vicces volt, hogy egy horzsolást be kellett ragtapaszozni és azt addig nem engedte levenni, amíg már csak egy szál tartotta a térdén. Egy egész napig úgy járt-kelt, hogy lifeg a ragtapasz:-) Ja és amúgy minden este átvándorolt, és amíg Zs nem volt, addig együtt aludt velem:-)
Buda és Manga minden nap puszilgat, ölelget, és ez olyan de olyan jó!