2013. március 26., kedd

A változások napja

Kicsit ugrok egyet az időben, mert a mai nap több minden miatt  is bejegyzést érdemel.

Manga életében először elment 1,5 órára nélkülünk szánkózni a kis barátnőjével és annak szüleivel. Szerintem ez nagy lépés volt, mind az én, mind az ő részéről a bizalom terén.
Én kicsit izgultam, de Lilami jelezte, hogy izguljanak a kis Luca szülei, nekem nincs miért félnem, végül is igaza volt:-)
De minden rendjén ment, állítólag csak egy sírás volt, apró orrsérülés miatt, de Manga nem orrolt meg, keksszel lekenyerezték, és már nem is fájt  a kis baleset...:-)
Máskor is viszik - hurráááá, sikeres a bizalom kérdés :-)

Míg Manga odavolt, jött a védőnéni. Megerősített abban, hogy a kis Budának még többet kell enni, ha kell, vegyünk tápszert (bár nem tápipárti), és tömjem, tömjem, tömjem.

Megjött Buda Taj kártyája. Intéztem a kötelező csípőszűrés helyét - hihetetlen, de itt a kerületben, két helyen sem volt időpont ma már csak május végére!! A 6-8 hetes csípőszűrést viszont nem lehet elvégezni, a 12 -15 héten...Úgyhogy megyünk oda, ahol Mangával is voltunk, a Csengerybe, oda legalább nem kell külön bejelentkezni, és soron kívül fogadtak mindig, mert csecsemővel mentem...

Őszintén szólva már tök kész vagyok a sok szoptatási kísérlettől, attól , hogy egy-egy szoptatás 1 órába kerül és nem túl hatékony így sem..Mivel a védőnő mondta a tápit, felhívtam F.A-t, hogy ő, hogy csinálja, mert ugyebár vajmi keveset tudok ezekről, mivel Mangánál nem kellett semmi pótlás. Na ő javasolta, hogy fejjem le a tejet előre és cumisüvegbe adjam oda, mert az még mindig jobb, mint tápszerezni, persze, ha nincs más akkor a tápi sem gáz.
A doktornőt már ezzel a variációval hívtam fel, aki áldását adta, de azért jelezte, hogy a szoptatásról ne tegyek le, csak egy picit most pihentessem az ügyet. Illetve megadott egy dévényis számot, hogy megnézessük, fizikai akadálya van-e Buda szopási nehézségeinek, vagy csak lusti a fiú.
Ma már eddig 3x cumisüvegből kapta meg a tejemet, és képzeljétek, nyugton alszik, nincs sírás...megállapítottuk Zs-vel, hogy most legalább nem nyel sok levegőt a babó, nyugodtabb napok elé nézünk várhatóan mindannyian :-) Végre hátradőlhet Buda babó is, jóllakottan, stresszmentesen, kisimultan :-)) Rólam pedig egy mázsa hullott le.


kórházi szobatársak


A "hippi" dundi, akivel hülyére röhögtük magunkat - igaz inkább mint a malacok visítottunk fejhangon, hogy a lehető legkisebb izommozgást érjünk el alhasi tájon - mert a műtét hege fájt de nagyon.

A felvilágosult értelmiségi - aki másképp volt hippi (amolyan merevebb féle hippi?) és be-be szállt a bulinkba.

Egy két poént lejegyzek, amit a dundival nyomtunk. Túl azon, hogy nagyon közvetlen csajszi, egyszerű, világos lélek :-)
Simán purcizgatott ha éppen jött a szél, még ki is hangsúlyozta, hogy jön, vagy ha éppen lecsúszott az előzetesről, akkor utólagosan kért bocsit.
De ez higgyétek el jól állt neki - és én csak nevetni tudtam rajta:-)
Ehhez kapcsolódóan volt egy poén. Már nem emlékszem pontosan, de a lényeg az volt, hogy a folyosón volt olyan ajtó, hogy orvosi gáz. Éppen egy ilyen pukizós eset után mondta, hogy van ez az ajtó és cucc, erre én rákérdeztem, hogy és ha kinyitom azt az ajtót, ott is ő van?  hahahahhaha, még most is röhögök a poénomon. Lehet, h ez nem jön át, de mi ketten szakadtunk akkor és ott :-))))

Vagy volt az a csecsemős, (akire később Buda kapcsán majd kitérek) aki kicsit hivatalosabb, modorosabb inkább már 60 felé közeledő nő volt. Na őt simán letegezte - hiába javította ki a nő a magázós formára:-) Ez a csecsemős váltig állította dundinak, hogy a gyereke azért sír, mert éhes. Dundi váltig állította, hogy tele van a csöcse (igen így nyomta, behalás nem;-) a gyerek nem éhes. Éppen toltuk ki a bevásárlókocsit (benne gyerek) a csecsemősöktől, velünk jött ez a nő, és azt hallom dunditól, hogy jó nagy hangerővel mondja a gyerekéről, hogy: -Fingik! Mire  a nő visszakérdez: - Pardon, mit csinál? - kicsit modorosan, mintha nem értette volna kristály tisztán, illetve nem akart hinni a fülének, meg szerintem nem hitte, hogy újra kimondja dundi, sőt rákontráz eképpen: -Fingik és    szarik! - Én mikor ezt meghallottam úgy nevetni kezdtem, hogy még a nő is elnevette magát. :-))

A másik szobatársnőről csak annyit, hogy az utolsó együtt töltött napon benyögte, hogy ők a férjével egymás előtt még sosem purciztak, mindig a wc-re mennek és ott intézik el:-) Hát jól kifogta a szelelős dundit, attól kapta az ívet 3 napig, hihihi  :-))

Ja én meg arra jöttem rá, amikor már csomagoltunk hazamenetelhez, hogy civilben meg sem ismerjük egymást, csak hálóköntösben, meg "ciciben". Milyen furi, ezt is csak a szülő nők élik meg, hogy kvázi vadidegent félpucéran látsz x napig, aztán felöltözik civilbe, és talán sosem látod többet.

Buda babó megszületett

Közhírré tétetik, hogy Budapesten, eme szent napon, 2013.03.04. kora reggelén napvilágra jött Buda kisfiunk:-)
Cuki, pici, lusti szopizni - mondhatni bonyodalommal indult a szopizás. Sőt végül is maga a szülés is bonyodalommal kezdődött, hisz a természetes szülésből császár lett.
Na de mindent sorjában.
Március 1-e után a hétvége jóslófájásokkal teli volt, hol erősebben, hol "csak" méhösszehúzódásokkal nyögdécseltem a dolgok közepette. Vasárnap még mamóékhoz is kimentünk a jó levegőre. Ezen napon jött meg Mika papa, mert hétfőn reggel 8-ra kellett (volna) mennem a bábához nst-re.
Milyen jó, hogy ekkor jött, így az éjfél előtt nem sokkal elpukkant magzatburok okozta gyors kórházba menetel megoldott volt, békésen aludhatott Manga, mi meg izgalommal telve megindultunk.
A kórházba érve pont ügyeletes volt a bábánk, felvette az adatokat, aláírtam 8 papírt, és nem sokra rá integetett a doki. Na nem miattunk ért be ilyen hamar, pont szült egy másik kismamája. No szóval Zsolti a folyosón kívül várakozhatott, én meg ki-ki szöktem hozzá fájni. Aztán szép lassan jobban és jobban fájt + betelt a vajúdó szoba. Kezdett egy szörnyű  váróteremmé alakulni, ahol a sok anya nyög, kínlódik a bőröndjei tetején.
Nekem még volt ágyam, de mondjuk egyáltalán nem kívántam feküdni...semmit sem kívántam, csak azt, hogy ne fájjon - de fájt nyilván.
Vizsgáltak többször, mert az elfolyóban lévő magzatvízben pici zöld cuccok jelentek meg. Mondjuk erre még azt konzultálták a dokik, hogy megszülhetek természetes úton. Így hát vajúdtam tovább. Aztán egyszer csak jött a doki, és 10 percen át fogta a hasamat miközben az nst ment. Behívott a vizsgálóba és elmondta, hogy a baba szívhangja lassul, mikor fájások vannak, ez azt jelenti, hogy nem érzi jól magát a pici odabenn. Ez, plusz, hogy zöld bigyók vannak a magzatvízben azt jelenti, hogy császározni kellene. Na innentől számítva kb. 1 óra alatt elintézték a műtőt, a stábot, én pedig vajúdhattam tovább, igaz immáron már egy szabad szülőszobában, ahol végre Zsolti velem lehetett. Ez az egy óra volt a legnehezebb, mert tudtam, hogy hiába vajúdok, úgyis műtenek, akkor meg minek szenvedek...kb. ez volt a fejemben.
A műtét jól sikerült, igaz nekem kellett szólni, hogy normális-e, hogy az ágy, amin műtenek nem egyenesen áll, olyan érzésem kezdett lenni egy negyed óra után, mintha fejen állnék :-) Még jó, hogy szóltam, mert egyszerűen csak úgy felejtették :-))))

Az volt a legjobb, hogy Budát miután megvizsgálták, lefürdették, behozták hozzám és kb. 1 percig szagolgathattam, puszilgathattam, beszélhettem hozzá. Zsolti közben egy üvegablakon keresztül integetett :-) Fotót is készített az altatóorvos.
A rossz az volt, hogy a gyerekágyas részre Zsolti nem jöhetett be, így a műtétet követően csak annyira találkoztunk, hogy szia-szeretlek, plusz a cuccaimat a szülésznő pakolta be.

Itt a Szt. Imrében a benn töltendő napok alatt sem lehet személyesen találkozni a szeretekkel, csak egy üvegajtón keresztül lehet mutogatni a babákat. Kicsit hülyén van a rendszer, mert mindenki mobilon keresztül beszél, miközben mutogat...Az egyik szobatársnőmék csinálták jól, a férje "voki tokit" hozott és azon beszélgettek :-) Az is igaz, hogy az influ járvány miatt nem volt megengedett a találkozás, legalábbis a szerettek és az anyuka között, a babákat nem lehet kivinni soha. Kaját be lehetett csempészni, volt egy összekötő ember, sápért..na jó nem, kicsit tovaszállt az agyam :-) szóval kaját, jóféle otthonit beadhatott gyorsan Zs, meg lophattam egy csókot, de ennyi fért bele.

folyt. köv.

2013. március 1., péntek

Buda baba

Hétfőn telihold volt, valamint kettős fronthatás. Meg is tették hatásukat, hajnal fél kettőkor menstruációs görcsöket éreztem. Meglepődtem nagyon, aztán elkezdtem kómában figyelgetni, hogy kb. mennyi ideig tart, és milyen időközönként jelenik meg. 5 perces fájásoknak mondanám. Hajnal 4-ig csekkoltam, hogy mi zajlik, fájt na, de azért nem annyira nagyon, inkább zavarónak mondanám :-) Végigfutott rajtam, hogy ez a szülés elindult, aztán 10-18 óra múlva kibújik Buda. Meg az is végigfutott rajtam, hogy ha ennyi idő van még, akkor nem ébresztek fel senkit, inkább majd reggel, addig megpróbálom összeszedni, hogy mit kell még bepakolni. Meg alszom, hogy a nagy hajrára legyen erőm. Megbeszéltem Budával is, hogy hagyom a természetre a dolgot, csinálják amit kell, fájjon, de én reggelig azért szusszanok. Zsoltit felkeltettem, elmondtam, hogy mit érzek, de ő is aludt inkább tovább,így én is :-)
No azóta a maximum a méhösszehúzódás volt. Persze reggel felhívtam a bábát, aki mondta, hogy minden sínen, jó jel, hogy ilyen volt. Nincs arra vonatkozóan statisztika, hogy mikor fog megszületni ezek után, 50-50% az esély, a másnapra vagy az egy hét múltára is. Persze minden összepakoltam véglegesre és ezen a napon  Zsoltit meg ha hívtam telefonon felpattant, mert azt gondolta, hogy szülünk :-)

De mint mondtam semmi jellel nem találkoztam azóta. Ma a doki megvizsgált és elmondta, hogy tankönyvi a folyamat amit produkálok, ez a baba nem akart még megszületni, ha leállt, nem az alvás miatt nem bújt elő, hanem felkészítette a testemet, ugyanis a külső méhszáj kinyílt, ami rendben is van. Én reméltem, hogy ma beindul vagy ma hajnalban (hisz mamó szülinapja ma van, ill. frontot jósoltak), de egyenlőre semmi.
A doki szerint a magzatvíz elégnek néz ki, így ő arra tippel, hogy a kiírt dátumig (márc. 10.) a baba bent marad.

Vasárnap estétől szerda délutánig Mika papát elhívtuk, mert vérvételt, uh-t, nst-t kell csinálni a hét első felében, eredményeit bemutatni neki+ a doki helyettesével is meg kell ismerkedni, mert pont március 9-10-i hétvégén nem lesz elérhetŐ.
Zárójelben megjegyzem, hogy ma tetőzött bennem, hogy már mennyit fizettünk és még mennyit kell a szülésért...Dühös vagyok emiatt, nem akarok több pénzt adni, de muszáj, illik, megígértük...

---
Manga imádnivaló, nagyon klassz napjaink vannak, szinte mindent elmond már. Persze nem hibátlanul, meg azért leginkább 2-3 szavakat tesz össze, de még mindig csak ámulok, hogy a hónapok alatt micsoda tempóban fejlődik a beszédkészsége.
A mozgása hibátlan, nagyon ügyes, még mindig ő a legjobb tornász a csiribiri tornán :-)

Ma bölcsiket hívogattam  mert tavasszal lesz a beiratkozás, az őszre. Nagyon szeretném ha bejutni az egyikbe a háromból, mert szüksége lesz a közösségre. Tudom. Imád társaságban lenni, barátokkal játszani. Ősztől minden cimbije bölcsis/ovis lesz, a játszón csak kisebbek lesznek, akikkel köztudottan nem szeret játszani...
Nem kecsegtetnek sok jóval, mindenhova túljelentkezés van, de reménykedek és gondolkodunk, hogyan lehetne az érdekeinket képviselni :-)