Király Nap

Történetesen április 20-a a mi családunk számára felejthetetlenül telt (((:
Reggel elég nagy tozsgás indult a házunk előtt, mert valami rendezvényt szervezett a kerület. Sütött a nap, és hangos mai zenére indult a reggeli torna. Kiálltunk Mangával az erkélyre és végignéztük:-) ahogy bemelegítenek a sulisok. Nagyon király mozgások voltak, ötvözték a mai fitness mozdulatokat régebbi torna figurákkal, és csak pislogtam, hogy a tanár aki tartja mennyire rugalmas és fitt. Na jó én is lötyögtem valamennyit 10 kilóval a karomon :-)
Aztán Á+M-mel megbeszélt randink előrébb jött 10 perccel, mikor tesóm mondta, hogy menjünk ki lovagolni. A házunk előtt előbb megcsodáltuk az ideiglenes karámba kitett állatokat, láma, kecske, póni, csacsi, barik - pontosítok Manga meg is simizte az egyik kecskét.
Közben felismertem a volt tesitanáromat  a bemelegítőt tartó hölgyeményben - beszéltünk pár sort, megismert, bár nem mondta, hogy "emlékszem rád persze, te voltál az a nagyon sportos, szuper ügyes csaj"...pedig azt hittem ez voltam:-)
Szóval kimentünk a loviba, meghempergőztek a dzsuvában a kölykök amíg tesóm visszaért a kilovaglásból.
Aztán jött a pónizás, Manga zseniális szerintem, imádja, elengedi a kapaszkodót (később majd íjjat adok a kezibe, hogy ne lógjon feleslegesen:-), és lazázik boldogan. Lehet, hogy nekem kéne elengedni őt (=merthogy ugyebár csimpizem a hátán a ruhát, hogy megtartsam)...
Aztán nagy alvás után, indultunk vonatozni Szfhvárra az új autónkért. Első vonatút jelzem halkan.
Mondjuk kicsit hosszabbra sikeredett, mint terveztük (pedig jó vonatra szálltunk), mert késett köbő 20 percet - nem a Mávhoz igazítják Greenich-et az tuti...
A lényeg, hogy megérkeztünk a szép piros kocsinkhoz (még keressük a nevét), és elindultunk meglepi vendégnek Gárdonyba GR családhoz. Akik éppenséggel nem voltak otthon, de messze sem, így összejött a tali, olyannyira, hogy ott is aludtunk (munkanap ide vagy oda). Aludtunk?? Háááát Mangát 10 körül sikerült letennem, de nem tartott sokáig a szunyálása, mert nem szokta a vidéket, kutyaugatást, ezért Kuckó kutya minden ugatására felült, nyünnnyögött..így még éjfélkor is altatnom kellett. Arról nem is beszélve, hogy az éjszaka folyamán szintén többször felkelt; viszont a plusz azért az volt, hogy jó széles R-ék ágya, így elfértünk kényelmesen. Reggel kávé, kajcsi, pakolás (kaptunk megint rucikat (szelektáltam a fiús cuccokkból, így már nem csak rózsaszín, lila van a ruhatárunkban:-)), én is két felsőt:-)
Ma pedig szépen eladtam a régi babakocsit, kicsit hiányozni fog, de ezt a mostanit (Maclaren) imádom!!!
Holnap családi ebéd, a kedvencemet rendeltem (rakott krumpli) és már alig várom, hogy anyun bevasaljam a beígért hátmasszázst:-)))

hon-da-da-da

Egy napon megvásároltunk 12 kereket. 8 abból sportkocsié, 4 egy sedané.
Na miket vettünk, kitalálod?

Mondom: Maclaren babakocsit és egy Honda Civic-et, egynapon bírtuk összehozni.
A Hondát én még élőben nem láttam, 1,4-es, piros és Ausztriában élt eddig.
A babakocsi sportos, könnyű, szürke-sárga-narancs és itt élt a kerületben.
Ez  ababakocsi egy álom, ezzel közlekedni maga a menyország. Megérdemeltem:-)

halkan írom le, hogy

már 5 napja, hogy nem kel fel Manga éjszaka egyszer sem!!!
Ehhez kellett mondjuk 2 olyan hét, amikor fel-fel sírt de gyakorlatilag pár percen belül visszaaludt magától, és úgyszintén kellett hozzá 1 éjszaka, amikor meg 1,5 órán keresztűl sírt, és csak az apukája ment be hozzá.
Gyakorlatilag a kimenős éjszakánk volt a második olyan este, amikor senki nem ment be hozzá, ha felsírt.
Jelentem ettől még boldog, kiegyensúlyoztott gyerek maradt Manga, sőt szerintem sokkal jobban érzi ő is magát, de én bizonyosan:-)))
Szuper gyorsan kezd menni, a játszón a kihívásokat keresi, fel a dombra egyedül (persze nem megy, ezért segítünk), fel a csúszdára alúlról (nyilván ez sem megy, ismét segítünk), a nagyobb kockakövek között egyensúlypróba (itt is résen vagyok mindig) a különböző növények kóstolgatását és a homok, notorius eszegetést már nem is említve-no meg a kavicsok rágcsálását...

Nem érdekes annyira, de azért kiírom magamból, hogy van egy furkó szomszéd, aki múltkor beszólt, hogy túl hangosak vagyunk (értsd: Manga hallatja a hangját, mert közben füleli a visszhangot), tegnap meg meghallotta, hogy jönnénk le, és az orrunk elől elhívta a liftet, és nyitva hagyta az ajtaját, nehogy le tudjunk menni...az eszem megáll a paraszttól...Valamit tenni kell, csak még nem tudom mit (heheh eszembe jutott Cartmann egyik lehetséges megoldása, miszerint minden nap kutyaszart kell tenni a lábtörlője alá:-))))))

Ja és ma Zs szabin volt, hogy elmenjen Szfhvárra, ahol megvette a következő autónkat, jövő héttől már átírva a nevünkre, levizsgáztatva használhatjuk.

kimozdultunk és no időlimitet kaptunk:-)

Ma az 5. napja, hogy nem megyek be és nem szoptatom meg éjszaka Mangát ha felébred, Zs felelőssége, de gyakrolatilag az elmúlt 3 éjjel nem kellett bemenni, mert ha fel is ébredt Mangababa, akkor is visszaaludt magától pár percen belül:-)
Zs apukájának (ő vállalta az esti ügyeletet) S családdal egyetemben azt köszönhetem, hogy kimozdulhattam és nem volt időkorlátom, ki is használtuk -fél 4-re értünk haza - azt már alig merem leírni, hogy vörösboroztam:-)
Az instantba moccantunk pénteken ahol telt ház volt, cigifüst (mert még lehetett), zaj, zene, de újra azt éreztem, hogy pezseghetek gondtalanul az éjszakában :-))) 
---
Manga 6. foga szépen növöget, egyre jobban látni. Mondjuk most az a legújabb, hogy csikorgatja a fogait (igen, azt az 5-öt) illetve, hogy mar és csíp...Remélem nem tart sokáig, mert fáj nagyon...

---
és egy sztori: S-K családdal beszélgetünk a nappaliban, Manga egy újságot darabolt cafatokra, majd gondolta összeszed a földre hullott darabokból párat (ki tudja miért...?), de az egyik kezében már volt, a másikkal tervezett kettőt felvenni - ám félúton hajolva a cafatokért rájött, hogy egy kézzel egyszerre kettő nem fog menni (hisz az egyik kihullik, míg a másikra csípne), ezért nagy okosan (azt hittem nem látom jól!!) a nagyobb darabra rátette a kicsit és úgy emelte fel mindkettőt! Zseni nem?