Ma délelőtt hivatalosak voltunk D 7. születésnapi zsúrjára. Manga volt az egyik legifjabb, de mondhatom, hogy a legbátrabb. 11 órakor ugyanis a Fővárosi Állat és Növénykert egyik gondozója jelent meg, egy nikecel dobozzal a kezében. Hamar kiderült, hogy egy 3 éves gabonasikló volt nála, amit nemhogy meg lehett simogatni, hanem akár nyakba is lehetett venni (én később megtettem). Manga volt az első, aki rástartolt a siklóra:-) Úgy kellett vissazfogni, hogy ne ijedjen halálra szegény kis állat:-))
Aztán volt játék, torta és nagy délutáni alvás hazaérve.
2012. augusztus 26., vasárnap
2012. augusztus 25., szombat
mérleghinta
Ma megállt a szívem. Később, olyan fél 6 felé mentem le Mangával a játszótérre a nagy hőségre való tekintettel. Zs kiskuckót Mangának projekten dolgozott addig. Szóval lementünk a játszótérre és fel kellett ültetnem a mérleghintára a Mangát, engem a másik felére utasított. Ilyen volt már, én hajtom a hintát. Ja azt tudni kell, hogy ez egy ilyen rugós jószág, tehát igazán nem billen ki a középpontjából, "csak" rugózni tud.
Hajtom a hintát, mérsékelten, és mit látok?? Manga feláll!!! Nem mertem mozdulni sem, nehogy kibillenjen, és a kis szaros aztán el is engedte a kapszkodást, csak úgy állt. Látszott, hogy befelé figyel, koncentrál, én meg alig kaptam levegőt (persze azért teszteltem, hogy mennyira stabil, rugóztam egy kicsit - én is lehetek pöttyet bátor-mégha majd be is szartam, hogy le ne essen ... :-) No ezt megcsinálta kétszer, mire fel mertem állni és odamentem mellé...
Nem tudtam mit is mondjak, őszintén szólva az lett volna a hiteles, ha mosolyogva megdicsérem, mert nagyon de nagyon dagadt a keblem, hogy mennyire ügyes, de hát ott van a felelősség és a veszélyérzet tanítása...Maradt annyi, hogy megöleltem, mondtam, hogy veszélyes de azért ügyes volt..Ennyi tellett:-)
Mire hazaértünk szinte kész lett a kuckó, van ajtaja, ablaka, tetője,csini ház-reméljük hamarosan belakja.
Hajtom a hintát, mérsékelten, és mit látok?? Manga feláll!!! Nem mertem mozdulni sem, nehogy kibillenjen, és a kis szaros aztán el is engedte a kapszkodást, csak úgy állt. Látszott, hogy befelé figyel, koncentrál, én meg alig kaptam levegőt (persze azért teszteltem, hogy mennyira stabil, rugóztam egy kicsit - én is lehetek pöttyet bátor-mégha majd be is szartam, hogy le ne essen ... :-) No ezt megcsinálta kétszer, mire fel mertem állni és odamentem mellé...
Nem tudtam mit is mondjak, őszintén szólva az lett volna a hiteles, ha mosolyogva megdicsérem, mert nagyon de nagyon dagadt a keblem, hogy mennyire ügyes, de hát ott van a felelősség és a veszélyérzet tanítása...Maradt annyi, hogy megöleltem, mondtam, hogy veszélyes de azért ügyes volt..Ennyi tellett:-)
Mire hazaértünk szinte kész lett a kuckó, van ajtaja, ablaka, tetője,csini ház-reméljük hamarosan belakja.
2012. augusztus 23., csütörtök
kezdem visszafelé
Ma harmadik napja vagyunk itthon, mivel hőség van, elhúztuk magunkat a Savoya játszóházba, ahol L+B-vel taliztunk. Mi történt? Ez a kis szaros (az én kis gyöngyöm Mangababa) akkora játékos, mint a ház. Felment a kiscsúzda tetejére, majd onnan szónokolt fennhangon. Nyilván nem örültem neki, hisz egy kis kibillenés és leesik. Szóltam, hogy csücsüljön le - aha persze le is ült nem? A kis huncut rám nézett csillogott a szemében a ravaszság, és még topogni is elkezdett, miközben kiabált!! Mire odamentem leült persze. No ezt csak egyszer tudta eljátszani, másodjára nekifutott, áll, topog, szónokol, és én látványosan hátat fordítottam. Abbahagyta, leült és lecsúszott! Mondjuk L azért végig skubizta, nehogy baj legyen:-)
Tegnap dédével és mamival voltunk, én meg csak pihegtem, míg a felmenők Mangáztak:-)
Augusztus 20-án délelőtt érkeztünk vissza Bp-re a Balcsiról, ahol 3 hetet internet nélkül tölthettem. Nem hiányzott! Viszont sokat alhattam, pihiztem, mert 2 hetet a nagyszülők is velünk voltak (egyet a mamiékkal), akik jó sokat Mangáztak. Miki reggelente vitte el 9-ig Mangát, felfedezték a patakig az utat, meg a csopaki játszóteret, meg tücsköket, bogarakat. Egyszer kaptunk egy délutánt, hogy kettesben legyünk Zs-vel (mondjuk én dobtam fel, hogy lehetne-e) és olyan mákukunk volt, hogy pont zajlott a Művészetek Völgye Fesztivál, amikor arra kocsikáztunk a Kinizsi vár bevétele után:-) Hozzáteszem ekkor aludt el Manga első ízben úgy, hogy nem én altatom cicivel, hanem nagypapa cici és minden egyéb segédeszköz (pölö tej vagy bűvös altató manó) nélkül. Kis sírással de sikerrel ment a dolog. Nem sokra rá, ki is találta Zs, hogy ne adjak többet reggel cicit. Ez is simán ment.
MA MÁR 3. NAPJA, HOGY NEM KAP CICIT MANGA, és SEMMI hiányt nem jelez. Szépen elalszik délben és este is, ő kéri, hogy tegyem be az ágyikójába!!!
Mindez (mármint, hogy nem adok cicit) azért jó nekem, mert kevesebbszer émelygek, már nagyon zavart, amikor kérte. És miért zavart?
Elárulom, légyszi ne mondd tovább, mert még doki nem látott, DE
10. hétben vagyok, jön Manga baba kistesója:-)))
Émelygek és olyan vagyok, mint akit fejbe vertek, remélem hamarosan elmúlik, mert szeretném már azt az energiadús állapotot, ami a második harmadra jellemző :-)
Balcsiról még? Na jó tőszavakban: Nagypapa megtanította, hogy magára mutasson, ha megkérdezzük ki a Manga, a fáról ette a szőlőt, locsolt, pancsolt, megismerte a lábtempózást, imádja a vizet, megtanulta az apát sokszor mondani (nem csak úgy néha), megmutatja a pisit, kakit (a pisi a csi, a kaki a ááááá), megtanulta tolni (reptetni és úszni) a tologatós lepkét, egymásba rakosgatni a virágoscserepeket (kisebbet a nagyobba) stb. + szépen lebarnultunk.
Ja és az utolsó hétvége szombatján 4 család, sok gyerek buli volt:-)
Tegnap dédével és mamival voltunk, én meg csak pihegtem, míg a felmenők Mangáztak:-)
Augusztus 20-án délelőtt érkeztünk vissza Bp-re a Balcsiról, ahol 3 hetet internet nélkül tölthettem. Nem hiányzott! Viszont sokat alhattam, pihiztem, mert 2 hetet a nagyszülők is velünk voltak (egyet a mamiékkal), akik jó sokat Mangáztak. Miki reggelente vitte el 9-ig Mangát, felfedezték a patakig az utat, meg a csopaki játszóteret, meg tücsköket, bogarakat. Egyszer kaptunk egy délutánt, hogy kettesben legyünk Zs-vel (mondjuk én dobtam fel, hogy lehetne-e) és olyan mákukunk volt, hogy pont zajlott a Művészetek Völgye Fesztivál, amikor arra kocsikáztunk a Kinizsi vár bevétele után:-) Hozzáteszem ekkor aludt el Manga első ízben úgy, hogy nem én altatom cicivel, hanem nagypapa cici és minden egyéb segédeszköz (pölö tej vagy bűvös altató manó) nélkül. Kis sírással de sikerrel ment a dolog. Nem sokra rá, ki is találta Zs, hogy ne adjak többet reggel cicit. Ez is simán ment.
MA MÁR 3. NAPJA, HOGY NEM KAP CICIT MANGA, és SEMMI hiányt nem jelez. Szépen elalszik délben és este is, ő kéri, hogy tegyem be az ágyikójába!!!
Mindez (mármint, hogy nem adok cicit) azért jó nekem, mert kevesebbszer émelygek, már nagyon zavart, amikor kérte. És miért zavart?
Elárulom, légyszi ne mondd tovább, mert még doki nem látott, DE
10. hétben vagyok, jön Manga baba kistesója:-)))
Émelygek és olyan vagyok, mint akit fejbe vertek, remélem hamarosan elmúlik, mert szeretném már azt az energiadús állapotot, ami a második harmadra jellemző :-)
Balcsiról még? Na jó tőszavakban: Nagypapa megtanította, hogy magára mutasson, ha megkérdezzük ki a Manga, a fáról ette a szőlőt, locsolt, pancsolt, megismerte a lábtempózást, imádja a vizet, megtanulta az apát sokszor mondani (nem csak úgy néha), megmutatja a pisit, kakit (a pisi a csi, a kaki a ááááá), megtanulta tolni (reptetni és úszni) a tologatós lepkét, egymásba rakosgatni a virágoscserepeket (kisebbet a nagyobba) stb. + szépen lebarnultunk.
Ja és az utolsó hétvége szombatján 4 család, sok gyerek buli volt:-)
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)