beszámoló

Budánál áttörte az első fogacska az ínyt:-) Megszúrta az ujjamat, mikor rágicsálta, aztán amikor etettem a kiskanál "koccant". Ekkor már elhittem teljesen:-) Ma az ablaknál láttam is:-)
Most már nagyon mászik, alig kúszik, viszont egyedül feláll az asztalnál, ágynál.
Voltunk tegnap Kerekítőn végre, jó volt.

Na a fenti sorok óta eltelt időt megpróbálom villámgyorsan összefoglalni, mert nagyon álmos vagyok és fáj a derekam, valahogy rosszul mozdultam szombaton, becsípődhetett egy ideg. Ma voltam csontkovinál, remélem hamarosan elmúlik ez a fájdalom, meg hát ugye görnyedve tudok járni stb.

Szóval említésre méltó, hogy meglátogattak minket az unokatesóék, Manga is kedves volt, nem bántotta Gyíkot:-) Buda meg egész jól elheverészett vele, néha megközelítette, akkor azért résen voltunk, mert az ő barátkozásuk még inkább a megvizsgálom, lenyálazom, bekapom kategóriába sorolható:-)
Az is jó volt, hogy a két gyermekem éppen nem volt beteg. Na ez nagyjából a látogatás idejéig tartott.

Jött a Télapó a bölcsibe 5-én, Manga nem félt, sőt énekelt, amibe aztán a csoport többi tagja is becsatlakozott. Kapott egy ajeszcsomagot, meg a csoport is kapott sok új játékot (mi szülők dobtunk be pínzt). Másnap már jött a teló délelőtt, hogy Manga lázas, vigyem haza.
Kb. 1 hónapja köhög folyamatosan, jó pár napja már Buda is elkezdte.
Ez a láz dolog amúgy 1 napig tartott, másnap már csak hőemelkedés volt, azóta semmi, holnap (kedd) megyek vele vissza a dokinénihez, és szerintem csak csütitől megy újra a bölcsibe.
Mivel tél van, nem lóghatunk lenn, plusz beteg, plusz most az én derekam is kivan, a nagyszülőkhöz fordultunk segítségért. Ma a mamó volt velünk estig, holnaptól csüti estig Mika papa lesz a segítség. Már az nagyon sokat számít, ha Budával foglalkoznak, mert Manga ugyebár egymaga egy embert kíván:)

Manga már szép összefüggésekben kommunikál, a miért kérdés viszonylag kevésszer fordul elő (aminek én nagyon örülök) és rengeteg mindenre visszaemlékszik, már hosszú távon, tehát nyári dolgokat is emleget.

Buda pedig megtanult integetni, tapsolni és ha mondjuk, hogy puszi, cuppog:-)
Egyre öntudatosabb, mondhatni kis akarnok, hason fekve toporzékol, ha valami nem úgy alakul, ahogy szeretné. Ez mondjuk leginkább akkor van, ha látja, hogy készül a kajája, de még előbb mondjuk pelusoznom kell. Apropó, nagyon nehéz öltöztetni, ficánkol össze-vissza, nem marad már meg.
Gyönyörűen lépeget egyedül ha van kapaszkodója, oldalra már megkerüli az ágyunkat, araszolgatva. Már nem dől el, mint egy zsák, hanem szépen leereszkedik, vagy leül. Játszani egyedül is szépen tud (pl ha ketten vaygunk), amúgy természetesen az kell neki, amivel épp a Manga játszik...Szereti a kerekeket, autókat, lecsukogatni a kis ablakos játékot, pörgetni a forgó dolgokat, de a legjobban az ugrálásért van oda. Gyakorlatilag már nem lehet úgy étkezni mellette, hogy ő ne kapna enni, akkor is, ha előtte lakott jól fél órával. Tej alapú ételt még sűrűn nem adtam, de tészták, főzelékek, gyümik mennek napi egy kaját kiváltok ezekkel.
Ja és amióta Manga itthon van, Buda is átállt az egy alvásra, a zavar az, hogy nappal is csak 1-2 órácskát alszik, míg Manga majdnem 3-at:-) Remélem ez változik azzal, ha kimozdulunk a lakásból és kicsit jobban lefárad. Ez mondjuk Mangára is igaz, nem fárad el, nincs elég inger, ezt mondjuk ő az éjszakai átvándorlásban (persze hozzánk) mutatja meg.