Elsők 3

Megvan az első lila pukli :-)
Mangababa homlokára azután sikeredett, mikoris a kb. 5 cm vastag matracról nagy lendülettel betömörítte a 8 kilóját ama bizonyos egy pontra a homlokán:-)
Ha már itt járok leírom azt is, hogy a négykézlábra állásból már kiül a kisasszony oldalra, a mai fejlesztés, hogy 1 kézzel tartja magát, másikkal levadássza a tárgyakat. Alig marad meg a franciaágynyi matracon, kommandósok megirigyelnék fekvő fürge forgásait ...

Négykézlábra "állt" Manga

Kb. 1 hete képes úgy négykézláb himbálódzni Mangababa, hogy nem ér le a hasa, ááááá nagyon izgi, hamarosan megindul azt "uccu neki fogd meg jól" lesz :-))

Visszajöttünk a Balatonról folyt.

Második hetünk csendesebb, meghittebb volt, hisz a nukleáris család rezgett "csak" együtt, tehát Zs, Manga és én. Ezen a héten az volt a legemlékzetesebb, amikor egy olyan csárdába mentünk ebédelni, ami 2 éve zárva :-) (persze a net erről nem írt.) Jó sokat kutyagoltunk fel a dombra, át a szőlősorokon (hozzáteszem kiváló időnk volt), gyönyörű panorámával telítődött szememen keresztül lelkem. Szóval csárda nyema, akkor hol eszünk merült fel a kérdés...Zs továbbvezetett minket Csopakra, ahol egy pompás gesztenyehűs vendéglőben fejedelmit ebédeltünk (Manga is, kaptam egy kis helységet az etetéséhez). A szinte egész napos túrát M néninél zártuk egy hideg szódával (én) és fröccsel (Zs) - meg azzal, hogy Mangababa megijedt M hangjától és sírni kezdett, pedig egész nap egy csöppet sem sírt (mondjuk miért tette volna, olyan szép napunk volt:-)

A harmadik 7 azzal indult, hogy anyu kivette a kezemből Mangát és csak a 7 végén adta vissza:-)))) Kis túlzással, de így volt. Sz. kutya nagyon izgi volt Mangának, a kutty ellenben halálosan féltékeny volt erre a kis csupasz lényre, aki se ugatni, se futkározni nem képes, mégis mindenki körbecsókolgatja:-))
Zs itt már nem volt velünk, a hét végére jött vissza, addig is dolgozott egy kicsit, 1 napot a Szigeten is:-)
Anyuékkal töltött idő a játékról szólt, hol kártya, hol társas - le is jegyzem a jövőbeli visszaemlékezéshez a társas történetét...
Catanozni szeretek, de nem volt meg a játék. Régóta, ámbár időszakosan tör elő a vágy, hogy legyen nekem is saját Catanom:-) ezt el is sóhajtottam anyuéknak. Édesanyám jó szívvel buzdított arra, hogy pattanjak bicajra apuval és tekerjünk el a füredi tecsóba, ott biztos van (mindezt eset fél 6 felé, mondván a 8-as fürdetésre visszaérünk a játékkal). Namármost Füred bicajjal az én tempóban 1 óra, és a bringa tudásom erősen háááááát mondjuk úgy bizonytalan. 3 bicaj közül választhattam: 1. Gepida, nem állítható az ülése, a lábam alig ért le, após kölcsönbe kapta, ez tehát kiesett; 2. Gepida, zsír új, hat számjegyes összegbe került a családnak, após kapta szülinapjára, az én bringa tudásommal ez is kiesett; 3. apum régi, férfi vázas csepel bringája, no váltó, kontra fék (aminek a féktávja 500 m :-) - ez lett az igazi:-)
Mit nekem váltó, az uri ficsuroknak való, kontra fékes váltó nélküli járgány, na az a valami, azzal kell körbetekerni a Balatont, az a vagány:-)
Megjegyzem Füred felé van egy hosszabb emelkedő - na ott serényen mantráztam magamnak, hogy: "zsírégetés, zsírégetés, zsírégetés" így jutottam el megállás nélkül a végéig :-)
Szóval egy órás tekerés után, nem volt a tecsóban a társas, ellenben kommunikatívra tekertem magam, így derítettem ki, hogy van egy játékbolt az üzletsoron. Berongyoltam és csak kerestem, keresetem de nem volt az alapjáték. Pulthoz odamegyek, mondom a srácnak, kell nekem az a játék, azé' tekertem 1 órát, kontrafékes bringán(!!!), szedje elő a pult alól, én fizetek és már itt sem vagyok. Azt mondta meglátja mit tehet, és elment a főnökasszonyért. "Elsírtam" újra vágyamat, és a remény került elő a pakliból, úgyanis a játék már úton volt a bolt felé, csak megakadt, de másnapra már beérkezni látszott. Na ott akadt ki a szemem, hogy én másnap is tekrjek be meg vissza????
Az a huncut kérdés csusszant ki a számon, hogy esetleg nem keresztezik-e útjaink egymást, tehát ha a játék a tanyához közel kerülne átadásra/átvételre az köztes megoldás lenne ("meg kisbabám van", támasztottam meg taktikus kérdésemet) és lám csodák csodája, egyik reggel átvehettem a játékot a főútig kellett csak kitekernem érte:-))))
És ha már meglett a társas, ki is használtuk, egy nap többször is játszottunk, hipp-hipp hurrá:-)

Visszajöttünk a Balatonról

Visszajöttünk anélkül, hogy akár egyszer is fürödtünk volna az "édes tengerben". Sőt az első héten gyakorlatilag őszi idő volt, Manga polár mackóban, sapiban és betakargatva volt a legtöbbet a fedett verandán, hogy meg ne ázzon, de azért levegőn is legyen. Mondjuk őt nem zavarta a helyzet, nagyokat aludt:-) Én pedig nagyon élveztem, hogy reggel 7 körül nagypapának kitolhattam a gyermek babát (ahogy Zs nevezi gyakran) és visszadőlhettem alukálni 9-10 óráig.
Szuper ha vannak nagyszülők:-)
Ebben a 3 hétben az volt a legeslegjobb nekem, hogy ők tutujgatták Mangababát én meg csinálhattam bármi mást. Mintha a szoptatási időszak így felértékelődött volna, boldogan voltam a picivel (nem mintha nem lennék hiperboldog vele, de így +1 volt :-)

Mi az? Fehér csík barna zsír között?
(Manga karjának az a része ahol nem barnult le, hihihihi (((((:

Amúgy döbbenetes mennyit fejlődött a kiscsaj, szinte magától ül, rájött, hogy a babakocsi oldalcsövébe kapaszkodhat, és így gyakorlatilag egyenes háttal tud ülni ls kémlelni a nagyvilágot. Tegnap ezt odáig fejlesztette, hogy kapaszkodnia sem kellett:-)
Továbbá megtanult magyar táncolni, legalábbis azon részét amit a fiúk csinálnak, tehát csapkodja a combját, térdét:-) meg az asztalt is (ha ölben ül), meg bármit és bárkit ha úgy alakul:-))
Ja és forog mindkét oldalra mint a motolla:-)
A hangpróba ott tart, hogy sikongat, kiabál és leírhatatlan módon valami olyasmit csinál, mint Süsüke amikor mondjuk tűzet próbálna csiholna kicsiny torkából, de csak a levegő távozik minimál hangszálrezgéssel...azért csak dícsérgetjük sokat :-))
A figyelme hihetetlen módon élesedik, egyre nyitottabb mindenre, követi a szemével, sőt hozzá akar érni, részese akar lenni, bár számos esetben "csak" elmolyolgat egy rágcsálóval, vagy valami játékkal. Büszke vagyok rá azért is, hogy magában el tud játszani, gőgicsélni, zabálnivaló :-))

Az első hét volt a legmozgalmasabb, legalábbis az a 7vége, összeverődött a H. család, voltunk vagy 20-an, Mik nagypapa 60 éves lett, jó nagy kajálást csaptunk. Ezzel még nem volt vége, hétfőre a kedvese meglepi bulit szervezett, ott is 20-an voltunk..

folyt.köv. baba felébredt:-)