írnom kéne de nem megy

Nem érem utol magam...

Mamót a szíve miatt kórházba szállították. Katéter, értisztítás, fémháló. Most már rehabon van, két hét, de még 6 hétig semmi "izgalmas" mozgást nem végezhet. Nagyon aggódtunk, és azért lássuk be, tudta hol a határa, még egy hete lett volna...így viszont velünk marad remélem jó sokáig!

Nem akarom elkiabálni, de Buda tök jókat alszik éjszaka, egyszer kel csak fel általában, és néha kajcsi után azonnal visszaalszik. Néha viszont -1-1,5 órás fennlét, de még ez is belefér. Abbahagytuk az Infacolt, mondván, hogy nem olyan hatékony, és most, hogy egy hónapos áttérhetünk a Mangánál leginkább bevált gripe water-re (Mótiéktól kértünk Angliából, hoztak is két üvegcsét). De sz*** sem ér Budánál, visszatérünk az Infacolra, mert jópár napja tök sokat kínlódik a széllel...Mégiscsak hatott az Infacol? Majd megírom:-)
Amúgy ma olyan volt, mintha beszélni szeretne, Mangával szórakoztattuk épp, és tök úgy tűnt nekem, mintha be akarna szállni és ő is hangot akart képezni, csak egyenlőre szájkinyitás és levegőkifújás jött létre. Szerintem ebből lesz majd az aáo.

Manga nagyon nagyon cuki, mondatokban beszél, választékos a szókincse ;-)
Féltékeny egyértelműen Budára, néha odakap, néha meg követeli, hogy az ölébe tegyem; ma pölö vacsinál azt mondta, hogy az Ő Budája :-)
Kérem a Budámat!- így mondta:-)
Műnyafnyaf az van, kikéri a figyelmet még jobban, mint eddig valaha.
Viszont annyira talpraesett, hogy nekem az állam esett (hihi) le. Lementünk a közértbe, elmondtam, hogy ecetet és citromot kell vennünk. Megfogott egy kosarat, odament egy eladóhoz és megkérdezte, hogy hol van az ecet? :-) az eladó persze azonnal odavezetett minket, közben a citromot is megtaláltuk. Pikk-pakk ment a vásárlás. Lesz ez még így se tudom (félórás sikítás csokiért-ilyenre is fel vagyok készülve), de most így volt:-)