Az idei 24-e úgy kezdődött, hogy reggelre megjött a mi jézuskánk. Ebédig játszás az új játékokkal, aztán csicsi után irányt vettünk a mamóciékhoz, ahol a papócin kívül dédé is várt már bennünket. Dodóék már csak az ajeszbontásra estek be, mert Leviéknél elhúzódott a karizás.
Kajcsi után egyet te egyet én bontok elven kezdük meg a felfedezést, hogy Manga ne égjen ki 2 perc alatt a sok ajeszól. Ez szerintem be is jött. Asszem a kaleidoszkóp még pöttyet korai volt, a harmadik szeméhez tette, de hát úgy ez nem műxik (:
25-én mentünk át a dédi mamához és papához ebédre, este pedig anyuék tették le Mangát aludni, mert mi színházjegyet kaptunk, és el is mentünk jól a darabra, vígan játszani, végre este kulturálisan kikapcsolódni.
26-án alvóidőben leszáguldottunk a családi házba, ahol a papa fogadott bennünket. Másnap ugyan már lépett a hegyre, valahova Ausztriába, de még tavaly visszatért, barátnőstül, így az óévet Catan-nal tudtuk búcsúztatni (:
8 nap Szekszárdon kicsit túlzás, legalábbis télen, és úgy, hogy a barátok nincsenek éppen otthon. Azért egyszer elmentünk Pécsre (T-t elvittük) ahol Manga élete első bábszínházi előadását megélhette. A bűvös lakat, ez volt a címe, 40 perces, a Zsolnay negyedben volt. 30 percig nagyon figyelte, az uccsó 10 percben cukin táncolt a zenés részekre (: és a végén a taps lenyűgözte, ütötte is a kezét ezerrel. Másnap kérdeztük, hogy hol voltunk, mit csináltunk és a válasza a taps volt (: na jó meg egy kis próbálkozás a bábszínház kiejtésére...(:
Még egy említésre méltó esemény volt, kimentünk Sötétvölgybe tüzet rakni. Mondjuk hideg volt, de sütött a nap. Én vezethettem egy picit a mi kocsinkat (Zs ült mellettem), a papával és P-vel Manga meg tüzet lobbantott. Szerette, szerettük.
Manga Nap-ló vagy Diary (Diaír:) - élmények az új élet kapcsán
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése