Történt ugyanis, hogy a pénteki kismama jógán (ahol Manga is velem van, csak ő javarészt játszik) az óra vége felé kaptam lehetőséget a befelé figyelésre. Befogadtam a pozitív energiát és a teljes szeretetemet a kis pocaklakóra irányítottam...azaz irányítottam volna, ha Manga ezt hagyja (: Azonnal az ölembe kucorodott, ő maga vette fel a magzatpózt és ringott velünk. Így hárman fürödtünk a jóban. Sőt lágyan megsimizte a hasamat, mintha csak tudná a pillanat teljes valóját, lényegét, érezné kistestvére jelenlétét.
Felemelő volt!
A "picit" szó/tartalom helyes első használata is cuki jelenet volt. Reggel 4 szelet vajas kalácson osztoztunk meg, teával. Természetesen még kért Manga, csak ahogy szokott, azaz így: "Még" és ezt elmondja párszor. No de, gondoltam kemény anya leszek, és nem adok többet, egyszerűen soknak ítéltem meg, amennyit evett. S mivel látta a "még" nem jön be, rám nézett, kicsit kérő szemmel és halkan elsóhajtotta, hogy "picit?". Van olyan anya aki erre nemet mond, ha van mit adnia :)
Manga Nap-ló vagy Diary (Diaír:) - élmények az új élet kapcsán
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése